Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

- 12 - . . Ilont Laci: Ilont Lacit csak titokban láthatlak ?! Csak bujkálva jöjjek a háza­tokba, mint valami tolvaj ?! Istenem, mit tegyek, tudod, hogy nem én vagyok az oka. Púdon, hanem az apád. Ckelmének as a kifogása, hogy sze­gény legény vagyok. De hát ő nem volt azegény, amikor a községben letelepedett ? Az egész vagyona belefért egy zsebkendőbe, most meg szégyelli, hogy egy parasztlegény jár a lányához. Pedig az anyád is csak parasztlány volt. De hiszen rendben van ! Ptiröm, amig tűrhetem, de ha egy­szer elkeserit, Isten legyen Irgalmas nekem is, neki io, Laci, mit beszélsz 1 Ne haragudj galambom ... Látod, én annyira szeretlek, hogy már azt sem tudom, hogy mit beszélek. Te pedig nem szeretsz engemet. Csak tudnám, hova bújjak, hogy meg ne találjanak ... Laci ... édes Laci, csak ezt ne mondd, úgyis szenve ­dek eleget s te még jobban kinozod a szivemet, / meglátja őket, összecsapja a kezét s némán fenyege­tőzve viaszamegy a nagyajtén / Nem akarlak én téged kinozni, ga ambom, de látod, hogy­ha édesapádnak megmondanám, hogy csak engem szeretsz és mást sohsem fogsz szeretni ... hogy nélkülem nem. tudsz élni éa nem is akarsz, nem hi özem olyan kőezivti­nek, hogy áldást nem adna ránk, 9, jelenet. Kocsmáros, Kántor és Frici a kert nagyajtaján magjelen­nek,Mci némán mutatja a lugasban ülőket. Laci: Aztán meg is mondhatnád, hogy én érted mindent kész Frici: Ilon: Frici: Lacit !

Next

/
Thumbnails
Contents