Rejtő Jenő: Szabad a vásár; Q 18765

Q SZABAD A VASAR Bohózat Irta: REJTŐ JENŐ Szereplők: Szvetenay, Szvetenayné, Inci, a lányuk, Ödön a férje, Csöpi, a másik lánya, Elek, a férje, Hörcsög, Balambér, Ügyvéd, Postás "Történik Szvetenayék lakásában. Rejtő Jenő talán az egyetlen a magyar irodalomban, akinek olvasottsága vetekszik Jókai Móréval. Mindössze harmincnyolc évet élt. A középiskola befejeztével elvégezte a színiiskolát (állítólag tehetséges volt), de elment a kedve az egésztől. Nekiindult a nagyvilágnak, s bekalandozta - főleg gyalogosan - Európát. Áthajózott Afrikába is. Ott beállt az idegenlégióba, de hamarosan megszökött. Hazatért. Ekkor 27 - 28 éves volt. írni kezdett. Első műve az Aki mer, az nyer című vígjáték, megzenésítve, rögtön bemutatásra került. Honthy Hanna és Torzs Jenő vitték sikerre. 1934-ben jelent meg első kisregénye a Világvárosi Regények sorozatában, melyet 1940-ig még tizenkilenc füzet követett. A Japán Kávéház lett a törzshelye. 1936ban látott napvilágot első regénye a Nova Kiadónál, a Pokol zsoldosai (amely azóta sem jelent meg újra). Ez még nagyobb siker lett. 1941-ig további tizennyolc R Hc b ward regény jelent meg, összesen harminchárom kiadásban. Közben dolgozott a kabaréknak és a színházaknak is, 1940-ig több mint százhúsz kabarétréfát, bohózatot írt. A harmincas évek közepén már Salamon Bélának, a Terézkörúti Színpad vezetőjének, a főváros és az ország kedvencének háziszerzője. De örömmel ír Rott Sándornak, a Komédia Kabaré sztárjának is. A túlfeszített munka, az ezzel járó felfokozott idegállapot, a mértéktelenül fogyasztott feketekávé és a stimuláló tabletták, az egyre kilátástalanabb politikai helyzet juttatták aztán Rejtőt a Lipótmezőre. Ott élt és a Japánban írt tovább. Egészen addig, míg egy jobboldali szennylap hecckampányának következtében el nem vitték munkaszolgálatra. 1943 januárjának legelejéig bírta a megpróbáltatásokat. Itt következő bohózatát is a Komédia Kabaré mutatta be 1935 janu" árjában. Nyomtatásban még sohasem jelent meg. SZÍNHÁZI ÉLET 31 ftW XI.il .