Aszlányi Károly: Péter; Q 18575

19 Klára: Le

f apám. És én nagyon boldog vagyok, hogy most... mégisosek megtetted, amir* kértelek ée... Igeián nagyon köszönöm nefced. Demeter: Nincs mit. Elvégre... Én ie hibás vagyok. M

art talán ha mé^ idejében kibékültem volna az apjával, vagy... mit tudom én •.. Klárái S

e kinozd magad, aoám. Az a fő, hogy most... mágisosek itt vagyunk ... Dem

eter: > regpróbáljuk menteni azt, ami még menthető, ás ha te ugy gondolod, hogy... talán még nem k«eő. Klára: fem k*ső I Demeter: Palán lehetne még embert faragni belőle... Kiére; Miért ne lehetne ? Demeter; Ah I Kutyából nem lesz... Klára: Papai... Demeter: Egy üreghy... aki váltóhamisításért... Klára: Vegekéit érte. Demeter: Az igézi vezekléen»k most k«ll jönnie. Verejtékes munkai Valshol Ausztráliában ... M'jd adok neki n*nzt... Klára: /sunyi tekintettel/ Igazad van. Ez lesz a l

sgjobb. (ísak előbb a börtön után... A verejtékes munka előtt... Hadd érezze klfpt а családi élet melegét. T)em®ter: Hol ? Klárái Egy kie pzeretetet, békességet, csendet... Demeter: Hogy érted ? Klára: /tovább folytatva/... tudom, hogy ezek osek szavak,dehát ,,, mégis, ezek tartják össze a világot. Demeter: Hová akarsz kilyukadni 1 Klára: ügy gondolom, hn, mielőtt hajóra szá Ina, elvinrők megunk-