Bornemissza Péter: Elektra; Q 18573

- 42 CLYTEMNESTRA: Fogadj Isten okigyeimének. Mit parancsol \ őkigyelme? Semmit nem parancsol, de felségednek ím levelet kiilde,! nagy örömet is izene felségednek. ' 1

1c Miérthogy^az Phanoteus énnékem régi bízott barátom, hiszem hogy valami jeles dolgot izent. MESTER: rf WOVÍ^S CLYTEMNESTRA: MESTER: Azt értem uramtul is, hogy felségednek ennél nagyobb öröm nem lehet. CLYTEMNESTRA: De no, beszéld el, jó atyámfia! Egy szóval megmondhatom felségednek: megholt. MESTER: 0 CLYTEMNESTRA: ^ Kicsoda? MESTER: Orestes. CLYTEMNESTRA: 0 Megholt? MESTER: . Meg. CLYTEMNESTRA: 0 Az Orestes? MESTER: így vagyon, felséges asszonyom, «aaast»^ CLYTEMNESTRA: y Az én fiam? I MESTER: Azt értem, felséged fia volt. CLYTEMNESTRA: . Igazat mondasz-e? MESTER: ^^ Mint engem látsz, úgy higgye felséged. Qro-v" CLYTEMNESTRA; Isten embere voltál te; AKjß-ft- t\ de édes atyámfia, ha tudod, beszéld meg, mint lőtt halála.