Bornemissza Péter: Elektra; Q 18573

n Oíií IT i Ml i Alm do -t

ód, ORESTES

: MESTER: ORESTES: MESTER: as bölcsőből elorza és titkon, nagy sírva, énhozzám hoza; kére ezen az nagy Istenért, úgy viselném az te gondod, mint régi szolgált uramnak gyermekénekJ Én azért nagy röttogve általsietelájStrophiushoz. Itt őnála mely szorgalmatossággal, mely nagy szeretettel viseltem az te gondod, te magad, Jé fiam, bizonságom lehetsz. Ugy vagyon, édes mesterem; kiről, ha az haI talmas Isten éltet, mindörökké meg akarok emlékezni. De hogy rövideden megértsed,ezt azért mondáin, hogy megemlékeznél az te szegén, nyomorult népeidről. S

am

i'

iii i i

i f

t'

A-VI át

" .mögt oi'

lanod a.i i i'iíiíiaéh'Pi !• ^LY^l J. Aw a>uuzgaiv ( naqy e-olcat ö

wrg-w

M, tides mesterem, fwoioognii i riifimiflagy máakorlti gohaolkodt^hn ,d<tj

m , , ., + itwiofwiiitrti egyebet rajta nem talaléaao, hanem hogy to magad először kémlenéd meg atyám házát. "ml u i, , 11 n IJTnw mi» iln'.büu

M I íj i

wowii

wd wJrn

f ii muu J ul

>. Csak mit használjak, Jó fiam, kész vagyok mindenre. • I .