Moliere: Scapin furfangjai; Fordította: Hevesi Sándor; Q 17951

-9/Ootave/i le csodálatra méltónak találtad volna, Scapini Óh! Csöppet sem kételkedem benne* anélkül

f hogy láttam volna, látom, hogy nagyon bájos egy hölgy volt, Oetavet Könnyel nem voltak ások a kellemetlen könnyek, amelyek el toralt ják as arcot; meghatóan bájos volt sírásában és fájdalma a legszebb volt a világon, S cap in» Magam előtt látok mindent, Oetavet Mindenkit könnyekre fakasztott, amikor szerel* mesan ráborult a haldokló asszonyra, akit édeaanyjának nevezett; mindenkit, aki osak ott volt, meghatott áldott jó szivével. Seaplni Ez ágasán megható; látom, hogy szerelmes lett abba as áldott jó szivébe. Octave» óh, Soap in, egy barbár megszerette volna, 3 cap in» Hlnden bizonnyal, ki is állhatna ellen! Ootaves Miután néhány szórnál iparkodtam enyhíteni a bájos búslakodó fájdalmát, elbúcsúztunk tőlük» megkérdeztem Lé&ndre-tól, al a véleménye a leányról, mire ó hidegen azt felelte, hogy elóg csinosnak találja. Bántott a hidegség, mellyel a leányról beszólt ée Így nem la akar* tam fölfedezni előtte, hogy szépsége milyen hatást gyakorolt lelkemre.