Hunyady Sándor: A gyöngysor; Q 17807

- 9 tementjaihoz szoktak tartozni az ilyen édesen világoskék, csupa csipke és tejszínhab hangulatu hálószobák. A csillár ég. Rose: /nincs még harmincéves, Komorna, A szigorúan szokásos, fekete dresszben, kis fehér csipkegallérral és manzsettával. Sápadtbőrü szép nő. Sima, kitünS, hideg modora van. Eis

б pillanatra ideális cselédnek látszik, csak kell6 figyelem után lehet észrevenni, hogy a sorsához képest túlságosan fölényes. - Beereszti az ajtón a soff6rt, együtt jönnek a szoba közepe felé/ Na végre l A soffőr: /igen rendes külsejü, negyvenéves férfi. Akár úrvezetőnek lehetne nézni, ha nem viselbe kamás

lis aoffőr-libériát/ A Majesticben vacsorázik. Csak ott engedett el. Rose: Megint le fogja magát inni. Soffőr : Hagyja a szerencsétlent. Szerelmes, Rose: Ezzel a nővel nem lehet birni. Futóbolond, Minden évben kifosztja valami uri Alfonz. Tavaly is igy volt. öngyilkos akart utána lenni. Pedig ez a mostani fiúja is nagyon csúsztatni kezdi. Talált magénak valami gazdag angol lányt. Én nem is tudom, mijével szereti ez az asszony a férfiakat? Hiszen husa sincs ennek. Az arca a fülinél van feszesre varrva. Nincs ezen egy centiméter igazi bőr. Soffőr: Még jó, hogy ilyen. Máskép nem tudnám magam rászánni I /Öngyújtót és cigarettát vesz elő/ Rose: /ingerülten becsapja a tárcát/ Meg van maga őrülve ? - Itt akar rágyújtani ? Hogy megérezze a füstöt ? Soffőr

s /idegesen/ Rendben van. Elfelejtettem. Ideges vagyok. Nem Soffőr: Rose :