Faragó Jenő: Offenbach; Q 16143
-39Offenbach: Eugenie : Offenbach: » Eugenie : Offenbach: Eugenie : Offenbach: Eugenie: Offenbach: Eugenie : Offenbach: Leng a lanyha esti szél, Száz-egy sóhajt hoz magával ő ! Kit tudja, iáit beszél, Titkon, lopva, hozzánk hogyha jó ! Oh, te dőre ! Majd jövőre ! / Kergebés / Már Éva óta szól a nóta, Már Éva óta csábit a dal ! Mondjad szivem, alszol-e. Hogy nem érted a szerelmi szót. Ha alszol, álmodsz-e Üdvöt, mámort, minden égi jót ! / a ház lépcsőjére felfutó Eugeniehéz. / Próza /: Maradjon itt ! / szeretetteljesen /: Nem lehet ! Gondolni se szabad rája. / / égve/: Hát igérje meg, hogy látom még !? Hamarább, mint s?m gondolná ! / líivül jobb hátul kis zaj,/ Jönnek l Isten önnel, Jaques Offenbach, a konzervatoár növendéke ! / Ibolyacsokrot dob felé és el a huzba balfelé./ / a csokrot elkapva, szereleniittasan utána nézve/: Egy fantom ! Egy álom. / el / Tizenhatodik jelenet Uri vendégek, mindkét nemből, jobb III., bal II. Cselédek, mindkét nemből bal I., bal III. Carlo, Csősz, 6 csősz fiu, Pedro bal II, Rezesbanda, Taposók, jobb III.
