Labiche, Eugene: Olasz szalmakalap; Fordította: Horváth Árpád; Q 15559

4 Ines : AOhille; Fadinard

: ' öhille: Fadinard: ft

chilié; Fadinard: Honiiie: Fadinard: /chilié: Faainard: Achille : Fadinard: Achille: Fenint» r£ : /"V :

Tf

no soi

Jon, klaren műrészem, jöjjön, jöjjön... /zcvartan, lé é a énként hajlongva/Köszönöm, odakint is várhattam volna• /Zavarában fejére teszi a kalapját, s hirtelen ujre lekapja/ óh, pardon! /Félre/ Teljesen meghülyültem, t-'zek az inasok, ez в pompa... mintha a családi arcképek azt mondanák: hordd ei magad, ez nem kalaposbolt! Minaez annyira felizgatott... /nézi Fadinard-t, szintén félre/ Csakugyan igazi olasz. Milyen fura mellénye van. /Visszafojtva nevet, a nézegeti Fadinard-1/ /bókolvty Uram, van szerencsém üdvözölni önt... piáira/ Biztosan a major dornus. üljön már le, mester. Ham, köszönöm, a hoz nrgyon is fáradt vagyok.... azazhogy ... fiokkeren jöttem. Fiakkeren? /'Hevet/ z nagyon kedves. Inkább kényelmetlen és kemény. Éppen önről beszéltünk ez Imént.. • /Bizalmaskodva/ Kedves öregen, ugy látszik, ön nagyon méltányolja a kis lábakat... bizony.ra a szép combokat sem veti meg. /Hevet/ •'Omb«mártással semmi esetre sen. óh, milyen szellemes. Fe bújjon ki, csak ne tagadja, mert ez a cipőhistória egyenesen elragadó, /félre/ Hlről fecseg ez? /Fent/ Bocsánat, he nem vagyok tapintatlan, a bárónő őrnéltósága

val szeretnék beszélni. Bámulatos, kedvesem, csöppet se érzik a kiejtésén, hogy olasz. /outáiy Igazán hízelgő.