Széchy Ágnes-Kárpáti Zoltán: A pártütők; Q 14887

- 14 altar tudni, látni, iállani. hatom, mint fog irigykedni a tioatoletoan <• hogy én olyan nagy hírnévre kai,ok• Kisbiró« f viaozajon a kalamárissal, megbotlik, kiönti a tintát) őj, de pórul jártam* 'j Biróné? Jsak tedd oda üreseni Úgyis cseúr £armasa;>tak all ott* (törvónybiró az oregbiróvol mag a kántorral belop) Isten hozta türvénybiré uraat hók észt, bölcs tanácsot da friss egéeaséget kívánok*.; • i- . • ', f! pH" I trögbii f tőit a poharakba, isznak) %éozeégére, tbrvénybiró uraral (biróné uj ajtóhoz húzódik. A kisbíró a lépési— ro ül) Ha tetőzik, hát fogjunk hozzá. (Mindnyáján la ülnek*) fSrvónybirő* Halljuk, IiÄt mi történtl 0regbÍrói ikalékezneit kendtek, hogy három eazteadő előtt egy jövevény nálunk földet, réteket vett ós a szép egyenlőséget helységünkben olrontá, mert toqpleuaánknál na- : gyobb há at ápitetett* Kántor« Ki no emlékeznék* vregbiréf Aafita mindenféle emberek tapossák utcáinkat, oolyeket előbb csak marháink, mi és gyermekeink nyoatunk. Diréné« (magában) Milyen ezdpen adja olő• öregbiré« Hogy magénak él, se hozz ink, oe templomba nca júr* Kántoré hrotnoki Cregbiré« Hát azt tudja-e kend, hogy az az estbe* gyilkos? Törvénybirót Gyilkos? üregbiró, Hogy pártütő? Törvénybiró t Hem tréfál kend? I üregbiró« Ma este eljönnek hozzá cinkosai, taérgot, piostolyt, puskát, és más dörgé ssorozámokat hoznak «agakkal