Igaz barátság és szíves szerelem; Q 14598

— 8 — •9 Hermiás. Most látom, hitelem előtted kétséges, Noha régen velem vagy ismeretséges,' Mert vagy ime látom halálos Ínséges, Mégis nem jelented, micsoda szükséges. Titkolod előttem okát nyavalyádnak, Mintha nem ismernél régi barátodnak, Vagy talán nem örülsz orvosolásodnak, Akarván szerzeni veszélyt tenmagadnak. Philostenes. Hűségeden semmit én nem kételkedem, Bizonyos jeleit mert sok izben szedem; De hogy tartóztatva mondom ki beszédem, Nem csuda, mert szivem megszorulva érzem. Örömest mondanám, kivánnék tágulást, Elbúsult szivemnek örömre fordulást; De nem reményihetek semmi szabadulást, Mert mind jobban-jobban érzek szívszorulást. Hermiás. Ha nem kételkedel s tartol barátodnak, Sok jelekből ismert hűséges társodnak, Ne titkold sne szerezz nagyobb jajt magadnak: Parancsolj énnekem, legkisebb szolgádnak. Valamiben tudok, örömest szolgálok, Ha mi orvosságot házamnál találok, Elhozom, tovább is menni nem sajnálok, Még az udvarnál is éretted instálok. Mondd meg, talán ottan ahhoz is értének, A titkolt nyavalyák mert jobban sértenek ; Sőt a kikhez ilyen sérelmek fértenek, Sokan életükben véget is értenek.