Igaz barátság és szíves szerelem; Q 14598

— 16 —' Vagyok ilyen kedves szavaid hallója, Csendes állapotban fejed táplálója. Altades. Mint vagy? mint mulattál? még ma nem láttalak, Szerelmes gyermekem, csak alig vártalak, Minthogy vénségemben téged óhajtalak; Csak ki is előlem búval bocsátalak. F^orentina. Hírrel hoztanak a minap egy madárkát, Kék s veres tollakkal elegyedett tarkát, A melynek valami vesztegette torkát; Mit míveljen vele, tanítám a lánykát. Altades. Melyik madárkának vagyon nyavalyája ? Florentina. Melynek aranydrótból font a kalitkája, Talephns a bátyám , gepidák királya, Küldötte, a melynek énekel a szája. Altades. Semmi nyavalyája immár nem leszen-e ? Elébbi bajától pihenést veszen e? Azzal életében vagy véget teszen-e ? Avvagy hogyha elvész, nem nagy kár leszen-e? Florentina. Bizony nagy kár lenne, de nem fog meghalni, Mert már is ékesen kezde hangicsálni, Oly szépen énekel, hogy méltó csudálni, Kár is lenne attól mód nélkül megválni. Messze földről hozták, nincs oly ez országban; Mihelyt pirosodik az idő hajnalban,