Szilágyi László: Én is a kisöcsém; Q 14058

- 35 Vas Sas Vas Sas Vas Sas Zolestyák Vas Zolestyák Sas Vas Zolestyák Sas Zolestyák Vas Sas /diadalordítással/ Sas.... Vas.

... /egymás nyakába borulna!:/ Végre ! A nagy üzlet.... /rikkantva/ Csomagolni! /hirtelen elkomorodik/ Úristen! Elfelejtettünk előleget kérni! Hogy milyen hülyék vagyunk! Beszélj egyesszámban. Hogy milyen hülye vagy. Most már maradhatunk itthon. /beront/ Megvannak őrülve? Zolestyák! Hallgatózott? Kiengedni egy ilyen ragyogó üzletet;' Mit csináljunk? Útiköltségre sincs pénzünk, /dühösen előhúzza a pénztárcáját/ Mennyi az útiköltség? Előlegezné? Most ne szaladjak a pénzem után, amikor már egy vagyonnal úszom maguknál?! De benne vagyok az üzletben. Benne van. /megöleli/ Maga egy angyal.