Schnitzler, Arthur: Körtánc; Fordította: Pajzs Elemér; Q 13562

34 Fiatalúr: És mégis elkedvetleníti embert ­ez az ostobaság a dologban, ha még oly közönyösön veszi is az enber. Fiatalasszony: Persze. Egyáltalán, tudoc' ... hiszen megigérted, hogy jól fogod magad vi­selni! Fiatalúr: Kérlek, ne nevess, ez nem teszi jóvá a dolgot. Fiatalasszony: Nem, nem - dehogy nevetek^ A Stendhal­dolog igazán érdekes. En mindit azt ! hittem, hogy csak öreg ... vagy pedig nagyon ... tudod, olyan embereknél, afeik nagyon sokat óitok .». Fiatalúr: Mi jut eszedbe. Annak semmi köze sincs ehhez% Különbon is elfelejtettem a Stend­hal legszebb históriáját. Az egyik hu­szártiszt ugyanis azt beszéli, hogy ö három éjszakán, vagy piano hat éjsza­kán át vált együtt olyan asszonyokkal, akikre heteken át vágyakozott - Dosirée ­tudod? - s akkor egész éjjel nem tet­tek egyebet, mint hogy sírtok a boldog­ságtól ... mánd a ketten. Fiatalasszony: Mind a ketten? Fiatalúr: Igen. Csodálkozol rajta? En olyan ter­mészetesnek találón ezt - éppen, ha szeretjük egymást.

Next

/
Thumbnails
Contents