Hunyady Sándor: A kártyás asszony; Q 13269

31 vagy ezüstlaméba öltözve, mint egy kalandor, mint egy gyilkos... és számolgattam, mennyit vihetek be másnap a bankba ?!, Jaj de utálatos lehettem ! Kovács: /megrökönyödve felkiált/Te pénzeket tettél a bankba?! Példátlan! Lucy: Ez volt a legfontosabb! Ezért tűrtem el, hogy gyűlöljenek, gyanakodjanak rám ! - Tudom, hogy az emberek utálják a nyerőt! Éreztem, hogy nő körülöttem a veszedelem! Nem törődtem vele, szomjas voltam a pénzre! Kovács: Miért ? A ruhát értem, a harisnyát is értem! - De azt csak nem hitted, hogy jobban foglak szeretni, mert titokban pénzeket hordasz a bankba! Lucy: /töredelmesen/ Tudtam drágám, hogy a te életed ezerszer nehezebb, mint az enyém! - Elképzeltem, hogy milyen meredek szélén jársz örökösen. Egy kis tőkét akartam gyűjteni, amelyről nem is álmodsz ! Pillanatnyi segélyt, hogy ne egészen keményre essél, ha egyszer baj történne veled. Most itt van... Sokat küszködtem hónapokon át... vagyont nem szereztem, de mégis van valami tartalékunk... Ne törődj a reggeli piaccal, szivem! /zokogva/ Körülbelül négyezer pengő nyert pénz lehet a csekkszámlámon./Most hagyja el az ereje, zokogása' fokozódik, végigdől a megvetett ágyon/ Függöny .