Hunyady Sándor: A kártyás asszony; Q 13269

Jó háziasszony vagy. Imádom az ilyen kártyával összekötött női vacsorákat, ahol nincs férfi. Az ember nem zsenirozza magát. Miért mondjátok, hogy nincs férfi ? Hát Jenő kicsoda? Jenő nem férfi. Jenő egy angyal. / a félig nyitott ajtón át benéz a szomszéd szobába/ Az angyal még mindig ott ül az asztalnál és tüzetesen suttog valamit Luoynak. /gesztussal/ Nem vagyok rá féltékeny. Jenő csak a gibicem. Bizsu. Disztárgy a lakásomban. Aztán nem is akar ő semmit a nőktől. Ő csak enni akar, szivarozni akar, csevegni akar. Csak azért kurizál, hogy megmutassa, milyen szellemes. De ha egy asszony egyszer "igen"-t mondana neki, azt hiszem, kivándorolna ijedtében. /makacsul/ Mégis lehet, hogy Lucy-ne

к komolyan udvarol. Lucy rém csinos. Pláne ma, ebben a kék ruhában. Szerelmes tudnék beléje lenni. /Pillantást vet az ajtó felé/ /egy kis irigységgel a hangjában/ Lucy több, mint csinos. Titokzatos. Érdekes. /Lelkesen/ Olyan, mintha orosz kéipnő lenne, nemzetközi vasúti tolvaj, vagy pénzhamisitó banda feje. /bután/ Én soha nem vettem észre rajta ilyesmit. Én sem. Édes nő és igazi dámal Olyan jó, egyenes stellungja van, olyan bátran belenéz az ember szemébe! Igen! Belenéz az ember szemébe! Es belenéz az ember kártyájába is! /megütődve/ Tessék?! /csudálkozik/ Bámulatos! Ti még nem vettétek észre,