Hunyady Sándor: A kártyás asszony; Q 13269

16 és ahogy osztott, reszketett a kisujja. Komornyik: Pedig ez a mérnök nem gazdag ember. Zsetonos: Dehogy gazdag! Gyöngyhalász! Tiz éve figyelem a Játékát ebben a klubban!- Életbevágóan fontos neki, hogy nyerjen! Pincér: Én sajnálom. Szimpatikus egyén! ^setonos: Épen azért vészit. Az összes szimpatikus, csinos, fiatal egyének készen lesznek a kártyán. Tudja, kiknek való a kártya? Az öregeknek! Minél öregebb, gazdagabb, és komiszabb valaki, annál inkább tud nyerni! Most is a vezér szedte össze a pénzt! Komornyik: A vezér nem komisz ember! És csak azért kártyázik éjjel, mert nem tud aludni. Pel az ágytól. Zsetonos: Szóval öreg és gazdag! Néha ez a két dolog is elég a nyeréshez. 2. Jelenet. Voltak, I. és II.Kártyás, /a kártyaszoba ajtaja kinyilik. Mint az előbb, amikor a pincér kijött. Füst, világosság látszik rajta keresztül és látszik az ellipszis alakú zöld asztal, amelynél még ülnek néhányan. A komornyik leteszi az újságot, a zsetonos abbahagyja a paszianszot, amelyet diskurálás közben is rakott, a pincér fölgyújtotta egy csavarintással az összes villanyokat. Mindhárman fölállnak, a szinre lépő két klubtag tiszteletére./ I.Klubtag: /szmokingban van. Pincérhez/ Vacsora után Jöttem. Nem volt semmim!