Rejtő Jenő: Az őrszem; Q 13258

«I f - 24 (KAPITÁNY) SZAVA: KAPITANY: SZAVA: KAPITANY: SZÁVA: KAPITANY: SZÁVA: KAPITANY: SZÁVA: KAPITÁNY: SZÁVA: tagadott, de én az ágy alatt megtaláltam az Osvátot, nincs semmi baja. (magában) Ez lenyelte a manzsettagombot... Szóval az Osvátot... * Megtaláltam az ágy alatt és nincs semmi baja. Maga rémeket látott. (a homlokához kap és felordít.) Gazember! Sajátmagamra voltam őrszem! (Dühösen.) De mit akart ez itt a manzsettagombbal?! Kérem, Száva úr... Hogy mondta?... Száva! Én voltam a folyó... Én voltam a marha patak... (Dühösen.) Hát én rögtön kiáradok! Hát a többit bízza az ügyvédre. Istenem... Én voltam a csörgedező patak, és nyugodtan ültem itt a medremen... (Siralmasan.) Először azt hittem, hogy a Pataki a kapitány úr, aztán öszszetévesztettem a Dunát a Szávával és most látom, hogy én voltam az ügyben a manzsettagomb... Tetszik érteni? Nem értem. Uram, ez az embert két tucat flepzsekért vette meg a feleségemet. Szörnyű! De ezt nem fogja a nyomorult két tucat flepzsekkel elintézni. Ez legalább három és fél tucat! Függöny.