Rejtő Jenő: Az őrszem; Q 13258

- 22 KAPITÁNYNÉ: Az Osvát úr nekem azt mondta, hogy rögtön visszajön. SZAVA: De kérem, most már ne menjen vissza! Örüljünk, hogy elment. Megjött a férje! KAPITÁNYNÉ: Nem tudom, tudja-e ön, hogy az Osvát úrnak bizonyos dolgot kellett volna velem elintézni. SZÁVA: No, de most már nem lehet elintézni. KAPITÁNYNÉ: Még'azért gyorsan lehet. SZÁVA: Hogyhogy?! KAPITÁNYNÉ: Az egy pár pillanat, ha maga az Osvát embere, elintézheti egy pár pillanat alatt, jöjjön. SZÁVA: Nagysád, értse meg, itt a férje. KAPITÁNYNÉ: Hát éppen azért siessünk. Még el lehet intézni, amíg a férjem jön. SZÁVA: Kérem, tessék engem békén hagyni... KAPITÁNYNÉ: De kedves uram, legalább nézze meg. SZÁVA: Miért? KAPITÁNY: Hogy lerajzolja. SZÁVA: (nézi) Miről tetszik beszélni? KAPITÁNYNÉ: Hát maga nem tudja megcsinálni a menzsettagombot? SZÁVA: (a fejéhez kap) Itt mindenki halandzsázik ma... KAPITÁNYNÉ: Vállalja a manzsettagombot, vagy nem? SZÁVA: Ez megint egy elevátor-dolog... Micsoda manzsettagombot? KAPITÁNYNÉ: A férjem manzsettagombját, születésnapra. Hogy vállalja-e maga az Osvát úr helyett és ha igen, akkor rajzolja le.