Sztanyiszlavszkij konferencia; Q 12297

igazi együttes gondolkodás folyik. É3 ami különösen szomorú: néha olyan kollektivák esnek szét, amelyeket nemrég még az alkotó szellemi egység jellemzett. Ezért kell különös gondoskodással fogadni a megnyíló stúdiókat, amelyek nemcsak művészi, de magas fokú etikai célokat is maguk elé tűznek. Éppen ilyen stúdiókra alapozva lehet uj szinházakat kialakitani; a színháztörténet nem kevés példát ismer, kezdve a Sztanyiszlavszkij által vezetett Művészeti és Irodalmi Társaságtól, melynek talaján nőtt ki a Moszkvai Művész Szinház. S ilyen stúdiók alapján jött létre a mi időnkben a Szovremennyik és a Taganka, valamint más szinház is. Különös figyelmet kell fordítani a szinész szakmai kultúrájának, technikájának,más szóval a szinészi mesterségnek a fejlődésére. Igazi mesterségbeli tudás nélkül lehetetlen a szinház további fejlődése. A legmagasabb fokú művészi feladatokat csak szakmailag kiválóan felkészült emberek oldhatják meg. A Sztanyiszlavszkij rendszer támasztotta bonyolult problémákat csak azok a művészek tudják megoldani, akik teljes mértékben elsajátították a szakmájukat. Sztanyiszlavszkij maga, mint szinész, állandóan "tréningben" volt, és ezt megkövetelte mindenkitől, akivel együttműködött. A színművészeti főiskolákon a szinészeket arra tanitják, hogy természetesek legyenek. Vitán felül áll, hogy a szinpadon manapság ritkán látni erőltetett, fals játékot. De ugyanakkor a szinész gyakran jelenik meg a szinpadon ugy, hogy csak saját magát képviseli s igy egyáltalán nem válik szinpadi hőssé. Ettől az előadások egysikuak, néha unalmasak lesznek. A szinházban a színészek játéka, viselkedése alapján gyakran nem tudjuk megkülönböztetni, hogy Shakespeare, Osztrovszkij, Csehov vagy Brecht müvét játsszák-e. Habár e felsorolt drámaíróknak, mint minden neves irónak sajátos az ábrázolási stilusa, a szinészek és a rendezők mégis közös nevezőre hozzák őket. Hamis dolog összevetni a különböző szinházi rendszereket abból a célból, hogy bebizonyítsuk: egyiknek vagy a 15