Móricz Zsigmond: Odysseus bolyongásai; Q 11461

- 58 Kirke

: Surylochos Kirke

: Ma ja : Kirke: Maja : Kirke

: Odysseus : Kirke

: a bajt! Feledd el, amit izent s igére, vége örökre, immár vége! /feláll, egyenesen, szédülve/ Táv о z z ! De mondd meg azt neki: szégyen égeti testem, mintha titkon egy idegen elé vetéttem! vad idegen rabolta ki életemet! Jaj, de kegyetlenül bánt el énvelem! kérem, hagyjon békén örökre engemet! Parancsod teljesitve lesz, isteni Kirke. /31./ /soká, námán, zajgó szivvel áll, tapsol/ /jó'/ Táncot, táncot, muzsikát! Hahá! milyen jó leszek most az összes urakhoz! Beteg vagy, asszonyom, az istennő elvette az erőd! Táncot, ostobák! /Hirtelen./ Nem! csöndet akarok... olyan mély csöndet, mint a hádesi csönd. Hozzál varázsfüveket, beteg vagyok! /Maja el. Szünet./ /megjelenik/ /sokáig hitetlen nézi, mereven, mintha nem hinne