Móricz Zsigmond: Odysseus bolyongásai; Q 11461

- 52 aranya-ezüstje elég van néki e fekete korsó jól fog illeni isteni ágya fölébe! Kirke: /átveszi/ Be szép! Be szép vagy, én féífiam! vajön szabad-ó ezt üzennem! Nem volna-é jobb már a hamvvederbe pihennem? Várom, várom, nem bánom, bármi lesz, miattam... Nagyon, nagyon... már az övé lettem, mire levelét végighallgattam! Polites: /el/ Ötödik kép Odysseus, ugyanott a hajón. Odysseus: /áll/ Mit cselekedtem! Az istenek elvették eszemet! Disznóvá lettem a disznók között! Burylochos! Barátom, ébfedj! te, aki annyi veszélyben oldalamnál harcoltál, csak te menthetsz meg engemet! Burylochos: Bánt, ugye, a lélek, Odygseus.