Donizetti, G.: A házitanító pácban; Q 11268

- 25 GREG

IRIO Kegyelmes uram... DON GIULIO Nem hallgatom el. GREGORIO КвдаЗДОЬйЬокМ Kegyelmes uram... DON GIULIO Nem hallgatom el, hogy maga egy ilyen bűnös álfilozófiát hirdettmaga azt szeretné, oyg az én fiaim romlott erkölcsű gáláns trubadurok, modern ficsurok legyenek, hogy a beszélgetés mindig a regények, a játék és a koirzózás körül forogjon, ah, Gregorio, ah, Gregorio, nagyon meg vagyok botránkozva, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon; vétkezik, ha ennyire megtelik a bűnnel. Ah, tanitó ur, enged, engedj enged,végül minden összeomlik, enged, enged, enged, enged, végül minden összeomlik, GREGORIO Nem beszélni soha nőkkel... DON GIULIO Nőkkel ? Nőkkel ? Akkor inkább a mennykővel, / INDULATOSAN FELUGRIK / » Ah, tanitó ur, ah tanité ur ! Miket mondott?! Ma biztosan van valami a fejével, még sohasem mondott nekem ilyen sületlenséget. Nőkkel ? Ah, Gregorio ! GREGORIO Kggyelmes uram.,. DON GIULIO Micséda ostobaság !