A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET színháztörténeti kutatási programja az 1971-1973. évre; Q 11215
a konkrét rekonstruált témán és bizonyos körben általánosítható. Rengeteg fajtája lehet az ilyen modelleknek, ezek közül csak néhányra utalunk részletesebben. Például a már emiitett és feldolgozott kísérleti kutatási anyagban - az 183 7/З8-as sziniévadban - mintegy 35 színtársulat - 20 magyar és 15 német társaság - nyomára bukkantunk. Ezek között vannak olyanok, amelyeknek az egész vagy szinte az egész tevékenységének rekonstrukciójához megtaláltuk az adatokat, vannak olyanok, amelyekhez csak részben, s megint olyanok, amelyekhez csak nyomokban bukkantak fel adatok. A feltárt adatokból azonban világosan kiderül,hogy például a husz magyar társulat nem húszféle, közöttük lényegében négy főtipus lelhető fel, amely négy tipus mind a működés módja, mind a társulat összetétele, mind pedig az állomáshelyek jelentősége tekintetében elég élesen elkülönül egymástól. A husz magyar társaság között megkülönböztethetünk nagy társaságoka t, amelyek tevékenységüket egy-két nagy városban, .hosszú szezonokkal, jól rendezett, kitűnő erőket tömörítő együttesekkel folytatják, közepes társaságokat , amelyek még mindég főleg nagy városokban játszanak, de már viszonylag rövidebb szezonokkal és mozdulásaik során az utbaeső kisebb városokban is kénytelenek játszani, ezek létszáma kisebb, s csak néhány országosan is elsőrangúnak számitó erő van közöttük, kisebb társaságokat, amelyeknek már meghatározó működési eleme az állandó vándorlás és évadonként legfeljebb egy-két közepes városban tudnak egy-két hónapos szezont tartani. Társaságuk rendszerint szerényebb képességű színészekből áll, többnyire az igazgató és felesége képezi a társaság magját s a többi tag vonatkozásában általában meglehetősen nagy a fluktuáció. E három társulattipuson kivül még léteznek faluzó törpetársaságo k is, amelyek néhány napos szezonokat tartanak egészen kis (1500-2000 lakosú) falvakban, ehhez mérten e társulatok az igazgatón kivül mindössze öt-hat színészből állanak. A társaságok ilyen szempontok szerinti elkülönülése a rendelkezésre álló adatokból igen világosan kitűnik. Ugyanakkor azonban, ha az adatokat kellő szélességben és mélyságben tártuk fel, valamennyi társaság-tipusban akad évadonkén t legalább egy, amelynek tevékenységét az egész évre, vagy ennek túlnyomó többségére rekonstruálni tudjuk. Ugyanezek a rekonstrukciós modellek természetesen felállíthatok a német társaságok vonatkozásában is, a példa egyszerűsége érdekében szorítkozunk a továbbiakban csak a magyar társaság-tipusokra. Az igy felállított és kidolgozott modellek már híven tükrözik az adott szinházi évad teljes működési szerkezetét, de valójában nem csak egy évadét, hanem jó néhány évre előre is és vissza, hiszen a struktura jó néhány esztendeig azonosnak tekinthető. Az ilyen rekonstrukciós modellek lényege az, hogy egy-egy, valamely szempontból tipikusnak tekinthető társaság működés e, a rendelkezésre álló adatok alapján igen nagy részletességgel leírhat ó. Az ilyen leírásokból ki- 14
