Arany János: Buda halála; Q 11191

- 41 Hajnal: Tündér lyányok ottan laknak, Táncot ropnak, ugy mulatnak. Szőve ködbül sátoruk van: Ugy mulatnak sátorukban. Férfi egy sincs közelébe * ; De a földi lyánok szépe, Lyányai Belárnak, Dúlnak, Tündérséget ott tanulnak. Dul királyé, legszebb kettő: Agg Beláré, tizenkettő; összesen mind: száz meg kettő a tündérré válni kezdő. Regős: Száll a madár, száll az ének, Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Hang után ők, szembe széllel, Fény után ők, födve éjjel, Mennek óvást, mennek árnyon; Ki lepét fog, lopva járjon. Monda Magyar: ez a sip-hang, Bátya, bennem végig csikland; Monda Hunor: vérem' ha^fc hatja, Szüzek árnya-fordulatja.