Arany János: Buda halála; Q 11191

i - 16 Csát: /egész magatartásán érezhető az őszinte, becsületes féltés, jóakarat, az, hogy egyaránt szereti és becsüli Budát és Etelét is/ /elismerően/ Etele mint harcra készül most serényen Előre a munkát szomjazza keményen. Buda: /szeretettel, kevesebb keserűséggel/ Nincs dolog őneki, hogy kicsibe venné: így változik a nagy előtte kicsinné! Csát: És Etel bőkezűn, és termőfa gyanánt Kincsét ezer ágon hullatja egyaránt. Buda: Szeretik is hadankint vitézi nem csoda... /Beszélgetés közben egészen az előtérbe jönnek/ Csát: /komolyan/ Ketten uralkodtok: ő annyi, miként te: No hát ne legyen több, vigyázz elejáte. Évekig is dicsőn uralkodhattok igy, Csak ne bujtogasson áruló és irigy... Testvér akarattal egymáshoz élhettek, Hosszú időn által, mint hü, igaz felek. /átöleli Buda vállát, majd visszamegy a sátorba, ahonnét egyre hangosabban hallatszik a zene, egyre vidámabb a hangulat/ V Buda: /egyedül marad, előre jön, leül az áldozati oltá.r mellett és néz a$ éjszakába./ /