Arany János: Buda halála; Q 11191
- 101 I /folyt./ Etele nagy néven ezt az ajándékot, S fogadá szívből a rokon ivadékot, Dicsérte vezérek* dalia népestől, Fogadá egy .vérül, fogadá egy testül. Előfüggöny mögött hirtelen megvilágosodik. Szin: Etele tábora. /Anany leirása szerint/ az alkonyi nap fényében ragyog. A szinpad jórészét Etele sátrának hatalmas csarnoka foglalja el. Lakománál ül Etele, a hun urak és vendégeik. Vidám a hangulat. Etele - mint mindig - kissé a többiektől elkülönülve./ Pant о miraszerü játék, tovább Regős szavai alatt. Egy táncos - Cerkó groteszk, humoros táncot jár a vendégek előtt. Indulása előtt ez ókon mindennap Folya vala nagy vigság; de utolsó e nap; Követekkel vigad, s felváltva határoz: Eszébe' se fordul, hogy küldje Budához. Ülve magasb polcán, fő gondokat érlel, Hagyja boros népét játszani törpével. Ekkor nyita, félvén, Szömöre közzéjök, Tar homloka gyöngye aggódalom-bélyög: Elmondja, ne mondja, Buda követésé^?... Nem mondja! bajának ezzel veti végét. Bajában azóta ért vala már véget, Ha Buda küldöttje gazon el nem téved, De belé-kódörgött Tisza mocsárjába, Hirével a hirnok csavarog hiába, /hátrahúzódik/ Szömöre és Kadarcs belépnek a képbe. > Előfüggöny hirtelen szét. Regős: I Regős:
