Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

10 Chorus Igen félek rajta, hogy még valami veszedelembe ne essél, ha meglát amaz haragos Aegistus; de kérlek az istenért, jerünk be, jó aszszonyom, az házba. Második felvonás, Első jelenet /Mester, Orestes/ Mester Az ur istei neki, édes fiam, Orestes, te nagy hálaadással tartozol, hogy árvaságodba csudaképpen az ő jóvoltából tereád gondot viselt és immár emberkorba nevelt, szép ajándékival szeretett. Hired, neved ez világon kiterjedt, jó vitézséged, tökéletes emberséged, urak közt és királyok közt kedves életed. Ezekről és egyéb ajándékiről illik, jó fiam, gyakorta megemlékezned. Orestes C felségének, mint uramnak, teremtőmnek, nagy hálát adok minden velem való jótéteményéről. De, édes mesterem, miért tün most kigyelmed ezről emlékezetet? Mester Majd megérted, jó fiam. Az te atyád Agamemnon király volt, nagyhatalommal birt, igen jámbor ember, nagy eszes ember, nagy tökéletes és nagy kegyelmes volt. Immár jó korbeli ember v la, hogy Trója alá hadat hirdetének oda nagy tisztességgel, mint királynak illik, elkészüle.