Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 46./Keilitsnó/ Bella: Keilitsné: Bella: Keilitsné: Bella: Keilitsné: rá, hogy megmondjam...de hiszen attól megmarad cehed, sőt éppen csak így maradhat meg!... Neki épp oly érdeke, mint nekünk, hogy férjhez menj, hogy a gyermekének apja legyen s ne reá szakadjon... Egy Thuieln-Eznőffy! mit tudod te! Gondold meg, micsoda helyzet ez az ő számára is, gondold meg a családja, a jövő...Amilyen megnyugtató, amilyen kellemes neki, hogy egy fiacskája vagy egy kis leánya szaladgál a világban! /naivan/ Nem fog szaladgálni!... /csak folytatva/ De hiszen épp azzal fordulhat ellened, épp azzal veszítheted el, ami zavart és bajokat okozhat neki és veszélyt rejthet az ő számára, e váratlan apaság*.• /önfeláldozóan/ Az ő számára nem rejt veszélyt! Nem ám. Csak kérdezd meg... csak várd mg, amikor odaállsz elébe, ahogy azt mutattad: "Tőled, tőled egyetlenem!» Csak várd meg, mit fog felelni, mi lesz? Talán még sem fog ugy örüld és rajongani, mint te! /forrón/ Ki tudja?! A gróf szeret! A gróf szeret! az egész lelkével szeret! /egy kevés gúny/ Óh ha az egész lelkével... az egész lelkével!... Akkor jó... akkor jó...Akkor mondok mást... akkor Ismerje el a hajtását... Vegyen el ő! Vegyen elf Bella: De hiszennős!