Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 38./Keilitené:/ igaz, hogy egy pofonnal lépett vissza, node mindegy... ennek vége...Holott ez lett volna az egyetlen méd, aminthogy most sincs más, az egyetlen mód: gyorsan féijhez kell menned. Bella: N«» látom be, miért kell férjhez mennem? ügyis művésznő leszek*..Aztán ki vesz el engem Így ecbtiben, mint ahogy a halat fogják... Guszti, a cousinc®, az életében azt rágták a fülébe, hogy Ő lesz az uxam, s még sem áll kötélnek, látja...Hát még más... egy idegen... egy valamire valő ember...Ami hozományom nekem van... ieilitsné: Éppen az, hogy van hozományod! Ke nevess!... igen is van!... A gróf köteles a történtek után gondoskodni rélad... köteles, köteles, hallod, sőt még sok egyébre köteles... köteles jóvátenni mindenekelőtt ami erkölcsi kért okozott neked, az egész családnak, csekélység!... Meg vagyok róla győződve, hogy ő maga is lg? gondolkozik, hogy ő maga is ezt mondaná, ezt ajánlaná, ha tudná már, hogy miatta visszament a parti... Ezért akarok ixni neki s ezért szükséges, hogy Írjak neki... Bella: Nem, nem, nem akarom... A gróf megneheztelhetne a levélért, olyan finom ember, aki Angliában nevelkedett, olyan kényes a formákra, minden szóra, ami bánthatná ... megneheztelhetne mondom, félreérthetné, elveszthetném. ..Holott mindent, mindent megteszek, amit csak akar... mindent... beugrók a lunába, ha kívánja, de a grófot nem, nem, nem, nem akarom elveszteni a gró-