Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 138.ásllei Keilitsné: Bella: Keilitsné: Bella: Keilitsné: Bella: : eilitené: Bella: Keilitsné: Bella: Keilitsné: A nagymama: Keilitsné: Ez tsár a béke... No, szép kis béke... Maga nem tudja, mi újság? .''ég mindig a régi... Nem igaz. GyötrÖd magad. r /Kevesen/ Esküszöm, nem! Ujcngok! Már nem szeretem! /egy csöppnyi kétkedés/ ón ha igaz volna... A gyermekemre esküszöm...Vége a gróffal, vége! /még ingatag/ óh, szivem... /még ercseob/ S nagymama életére... A nagymaraára! óh akkor elhiszem!... /Kábultan/l KI az? Ki az? Elhiszem...elhiszem és gratulálok és coldog vagyok, és most már nem féltelek...és most már megyünk "Pest ról, kell is nekünk ?cst...ós az itteni mágnások és nagy urak és ifjak és a 'gok...ezek mind meghaltak., hogy mondják ezt? Kéji Bella! s köszöntenek Korlturl te salutant! Bella: /izzón/ Mái nem szeretem! A nagymama: jesszusom! Jesszusom!