Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 127.Talpa-Magyar j /energikusan/pusztuljon.. • Klein: /minden sértésre edz ve s csak folytatva/ IIa mégis, netalántán, az utolsó mlnutában, meg akarná nekem spórolni sz utat... Talpa-Magyar: usztuljon klein, mert megölöm!... Klein: Nem olyan veszélyes.•.Mondom, ha meg akarná nekem spórolni az utat, viszont én mondanék egyet a tanár urnák, valami sokkal különlegese

abet és finomabbat, mintha nekem kihúzza s fogamat...Megéri, megéri, hlgyje el. /És a kinzó fog hirtelen/ Jaj, ,,aj, jaj!... /Talpa-Magyar távolodott, de a szenvedő hangokra,máz a kert végén, hirtelen megáll, tanácstalan. Mire Klein gyorsan közeledve/ Először is ez a Röghegyi egy komisz fráter, még ha semmit se csinál. Másodszor is egy még komiszabb fráter, hogy zsidó létére malacpörköltet zabál és éppen kiszámítva a tanár uz házában, amit meggyaláz... /Talpa-Magyar egy mozdulatára, megragadva karját és halkan./ Hajnaltájt a kis udvarból, ahogy a csikókét kihajtom, nagyon jól látom, amint a művésznő őnagyságához bemászik az ablakon...ho és az a Thurein gróf, ha éppen tudni akarja, egész éjjeleket itt van... Talpa-Magyar: /szédülten ós remegőn/ Kern igaz! Nem igaz! /reszkető kezével lenyomja Kleint egy székre és a keze ott xemeg görcsösen a vállán, amint már végső szavai közben kusza hangokat hallott jo.bről s rögtön látta, amint megnyílt az ajtó. Egy elrémült hangja hallatszik, elfojtva é6 vibrálóan e egy fa mögé simul. A homályos szoba hátteréből, a zsalugátexen át, az alkonyati fény vetődik a küszöbre, ahol, a napnyugta világában Bella tűnik föl, egészen fehéren és kinyúlva, amint a két meztelen karjával a gróf nyakán