Szomory Dezső: Bella; Q 9424

Tormái: Keilits: Kellitsné: Tormai: Kellitsné: Tormais Kellitsné: Keilits: Tormai: Kellitsné: Torsai: Keilits: Tormai: Kellitsné: 12.­/a kari szavain keresztül, mintegy folytatva a beszé­det/ Vagyis szigorúan a szemébe nézve az események­nek, mondhatnám a rideg tényeknek, arra az elhatáro­zásra kellett jutnom, ezt beláthatja, nagyrabecsült Gyula bácsi... Egy szét sem értek... /balról/ Ah, végre!... Csakhogy itt vagy Gyula! /hirtelen és ünnepélyeser/ Szeretett rckcnsim, ked­ves Louise néni és Gyula bácsi..• /Tormaihoz/ óh, te Guszti... te csak hallgass, Gusz­ti! Kit csináltál nekem a nagymamával! /minden xiposztra kész/ A nagymamával! Az egész vi­lággal! Egy tőrdöfés van a szivemben! Megőrültél! Tele beszéli a fejemet... 1 perc komoly, sőt komor, sőt ­Igazán, se kedvem, se időm az ilyen badarságokhoz... /fenyegetően/ Badarságokhoz!... Kögtön meglátja! /önérzetesen/ líem szeretem ezt a hangot... /alig engedve/ Bocsánat nagyrabecsült Gyula bácsi... /Keílitshez, kétségbeesetten/ És Bella beteg oda­benn.. • Hivattalak...

Next

/
Thumbnails
Contents