Szomory Dezső: Bella; Q 9424

112.Bella: Hazudsz... Thurein-zrnőffyt Akartad, ugye?... alkart ál, ml? A véred felém hajtott, a fiatal véred nekem, nekem... én voltam a végy számodra, a nyugtalan álmok, mlndenl... a titkos gyönyör, a láng! Szerettél... s még mindig szeretsz. .. Bellas /elkábulva/ Hazudsz!... Thurein-Ernőffy: /gyönyörködön, és diadalmasan/ Tudod-e még, mit beszélsz?.. . Jella: /vergődve/ Hazudsz... Thürein,Ernőffy: /a kezével Bella ajkán/ Dehát harapj meg most is... dehát mért nyalog a kezem? ... elmúlt a kis bolond szeszély... a nagy röppenés - szivem? No lám, hálátlan. ..holott én csináltam belőd nőt... a sasmadárt, a nagy lombos ágat,Bellat /vergődve/ A dalos lotyét Thurein-Ernőffy: Imádlak.../az ajkával az ajkán/ jellat /mé egyre küzködőn/ óh Charlie..

.Charlie... nem akarom..• Thureic-krnŐffy: Dehogy nem! Bellai Micsoda ember vagy!... félelmetes... micsoda ember! Ll vagyok keseredve ellened...fildulva, mit mondjak' megvadulva,- és mégis...rettenetes ez - és mégis engedek!...micsoda ember vagy - s miből - és mégis engedek!... Dehát mit tegyek, hogy fájjon, hogy jél