A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 59 ~ a hiba, hogy főképpen a hibákat mondjuk el és az erényekről keveset beszélünk. Itt azonban beszélni kell egy komoly .erényről , még pedig Fuvaros-Szélnek a be állit á sáról

s

l Fuvaros-Szél beállítása szerencsésebben sikerült, mint-a budapesti Nemzeti Színházban, s ez egyszersmind politikailag is sokat javított- az előadáson. Azért, mert Fuvarös-Szélvegyáltalán nem olyan humoros, mint amilyennek például a Nemzeti Színházban láttam,, vagy akár a filmen^ FuvarosSzél a tulajdonhoz való tragikus ragaszkodás megtestesítője, anynyira tragikus jelleme is és helyzete is, hogy majdnem a gyilkosságig viszi. Az a jelenet, amikor Bozinét a gerendával megsebesítik, drámaibb volt, mint a Nemzeti Színházban, pontosan azért^mert Fuvaros-Szél előbb említett magatartásából és dinamikájából halálpontosan következik a tragédia, tulajdonához, lovához való hisztérikus magatartásából, őrjöngóséből indul cl a jelenet

c Pontosabban oldották meg még a sebesülést is, amikor az irgalmatlan támadás elől Boziné egész testével odaveti magát, Boziné hősiessége, Csisztainak kulákhajlama közötti összeütközés drámaiabban sikerült,többet fejezett ki ebből a harcból, amely a paraszt lelkében végbement, amiről nekünk a drámából értesülnünk kell, éppen azért fejezett ki többet, mert jól építették fel a jelenetet. Általában felmerül a kérdés és Horváth elvtárs is feltette, hogy tulajdonképpen mi az oka, hogy a pécsi szinház- ilyen rossz képet mutatott ezen a fesztiválon a tavalyi jó eredményekkel szemben. Én nem egészen a helytelen szervezésben látómra hibát, hanem,abban, hogy ezt a darabot nem becsülték annyira, mint például az Ármány és szerelmet. És fenntartom azt az állításomat, hogy a káderpolitikái tendencia ellenére is igen komoly politikai tévedés volt ezt a darabot ebben a szereposztásban előadni, mert ez a darab legalább olyan fontos, mint az Ármány és szerelem, azzal a különbséggel, hogy a pécsi színháznak nehezebb volt ezt megrendeznie, mert kevesebb^ gyakorlata volt benne, mint például a le . s az ikuso к játszásában. És felmerül az a kérdés is, hogy a rendezőnek szívügye volt-e annyira ez- a darab, mint. például a Jegcr Bulicaov vagy az Ármány ёз szerelem. /Taps./ BÁLINT GYÖRGY.« Előbb egy igen hasznos dologgal szeretném kezdeni, amit az előadásban igen kitűnőnek találtam, csak bizonyos fokig túllőttek vele a 'célon. Véleményem szerint a szünetek kezelésében nagyon helyes törekvések találhatók a rendező és a színészek részéről, hogy a szinész, amikor a szerepet megalkotja, gondolkozzék a7on, hogy mit fog cselekedni. Ezt a törekvést lártul'az-előadásban. Például Talabér Misának arcjátéka, ahogy ránéz, egy-egy, emberre, Viszont, hogy méreteiben tulmcn ne к időben ázon, amíg egy-egy gondolat megszületik,• itt az időzítésben látok hibát, ami - azt hiszem - nemcsak a színjátszók hibája, akik az- ilyep játékot kiélvezik, mert nem lehet- meg az érzékük pontosan, de a rendezőé is, aki nem figyelmeztette őket. A törekvést helye

зиек tartom. A mi előadásainkból tudom azt, hogy az év elején" sürür. kellett- erre színeszeinket figyelmeztetnünk. Fuvaros-Széllel kapcsolatban, nem mondom, hogy ellenvéleményt jelentek bc, de hiányolom azt-, hogy az egyébként jó alakítás mellett a pécsi szinház a darab eszmei mondanivalójával kap-