A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 42 Mi A h«ly«»t a mai darabok játékánál. Mai darábjaink között vannak olyasok, amelyekben már klasszikus jellemeket ábrázolnak iróink. Ilyen egy sor .szovjet darab. Magyar darabokban is vannak olyan fiamelyek felveszik a versenyt bármelyik klaaz szikussal. Itt egyszerűen nem olyanok az igényeink, mint a klasszi kusoknál, Sokkal kevesebbel megelégszünk, - rendezők, szinászek* és közönség - sokkal szűkebb ábrázolási körrel megelészünk. Ezen kell ebben a pillanatban döntő módon változtatnunk. Azt mondjuk» hogy a klasszikusokat nem lehet színpadra vinni addig, amig nem tanulmányozzuk a korabeli társadalmat. Er-z-el szemben-.nyugodtan előadunk egy szövetkezeti vagy. akármilyen más mai tárgyú darabot anélkül, hogy komolyabban tanulmányoznék az emberek életét és komolyabban belemennénk a problémáikba, mert - mondjuk mi - itt vagyunk mi civilnadrágosok és ott vannak ők civilnadrágosok, látszólag tehát nem kell nagy utat megtenni. Nem készülünk fel alaposan és nem vagyunk igényesek. A^t hiszem nagyon komolyan változtatni kell a magyar és szovjet darabokhoz, általában a mai darabokhoz való művészi hozzáállásunkon, mind rendezésben, mind játékban, mind pedig, az átélésben. Még Horváth elvtárs hozzászólására akarok megjegyzést tenni. Azt hiszem, a kecskeméti szinház^ bírálata - legalabbis az én hozzászólásom - kivétel lesz a referátumok között. Az előkészítő bizottságban ez eléggé világos is volt. Itt azt tüztük ki feladatul, hogy a két legfontosabb kérdéssel, a dramaturgia és a nevelés kérdésével foglalkozzunk, mert itt volt a legtöbb problematikus pont és inkább elhanyagoltuk a színészi játékkal való foglalkozást, hogy ezt a kettőt alaposah ki lehessen fe jteni. Ez természetesen ne jellemezze a többi napokat. Minél alaposabban menjünk bele a szinéazi játék elemzésébe. Igyekezzünk, a színészek és akik felvetik ezt a dolgot, minél erősebben részt venni ebben a vitában, szinész kollégáink megbirálásában. Összegezve,'nem tudom, hogyan hatott az egész vita a Kecskeméti Szinházra, de nagyon remélem, hogy olyan problémákat tárgyaltunk meg és tettüek világossá a mai vitában, amelyek akkor is, ha X.Y-nak nem mondtuk meg közvetlenül, hogy holnap e helyett a játék helyett ezt a játékot játszd, felvilágosították a rendezőt a művészi vezgtést és a színészeket is arról, hogy mi a

t helyes ut, hogyan kell eljátszani ezt a darabot, mi felé kell törekedniök játékukban. Remélem, hogy a Kecskeméti Szinház ezt nagyon komolyan mérlegelni fogja és jövőre gyakorlati munkájában gyümölcsöztetni tudja, /Élénk taps,/ Szilágyi Bea elnök: Elvtársaki A Kecskeméti Szinház vitáját bezárom, mert ebédelni is kell.