A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 39 •I I HORVAI I S T V A N. î • Elvtársak! Beszámolómat 'a vita lényegében elfogadta. Két-három pont körül alakult ki csak komolyabb vita. Az egyik az átdolgozás kérdése, amely azt hiszem, bizonyos fokig tisztázatlan maradt., A referátum eléggé világosan leszögezte, lehet Goldonihoz hozzányúlni, csak nem igy, Ez-t továbbra is fenntartom. Még hozzá s-zeretném tenni azt, hogy a teljesen merev elzárkózás áz átdolgozás kérdésében helytelen, s itt egyetértek Gellért és Major elvtársak felfogásával, A második kérdés a színészekkel való foglalkozás. Én megmondom, hogy bár tudtam volna talán részletesebben foglalkozni a színészekkel, de. minthogy az előadást a rendezői munka jellemezte , a rendezői munkának annyira alá volt vetve a szinészi munka, a szinészi .egyéniségek kibontakozása, uj egyéniségek meglátása, hogy azok elemzését, az előadás jellegénél fogva, komolyabban nem tudtam megtenni és bár lehetett volna még .tiz percet elemezgetni, de nem eléggé szívből jövő és nem eléggé érdekes elemz-ês lett volna. Feltétlenül vannak olyan jó pontjai az előadásnak, amelyekre nem tértem ki részletesebben. Nagyon szívesen megbeszélem ezt a Vidéki Hét alatt a kecskeméti szinházz-al és színészeivel, .ha össze tudunk egyszer jönni.- Azért tartottam fontosnak a referátumban a vitatható momentumokról beszélni, mert az előadásra ez volt a jellemző, ezzel kellett alaposan foglalkozni. Nem óhajtottam a kérdésben a hangsúlyt eltolni. Ami a referátumban hangsúlyos volt, ugy érzem, az- továbbra is, az maradt., " A dramaturgiai munkával kapcsolatban Békés elvtárs felvetette, hogy ha ártatlanul hazudozik LelTo, akkor nem érdemes bemutatni, el kell játszani a kort, amely szülte." Érdekes, hogy majdnem eljutottam ehhez a gondolathoz, de nem akartam kifejteni, mert az sokáig tartott volna. Goldoni kife

jezetton morális•kérdésről irt vígjátékot a hazugság- kiirtásáról. Nyilvánvalóan a darab végén a négy szerèlmçs boldogul, az apa boldog lesz s a hiszékeny emberek közreműködésével leleplezik'a hazugságot, A hazugságról; ;ennek ostoroz-ásáról szól a darab, A mostani előadásnak éppen az a főhibája és'ézt kell a színháznak revideálnia^ hogy olyan fokon nagyit ja fel a társadalmi kritikát; olyanná stotétiti a hazugság ellen küzdők jellemvonásait, hogy az az érzésünk, lehetetlen,hogy ezeknek az embereknek joguk van a hazugot leleplezni, hiszen ők szülték; tehát akkor igaza van a hazugnak, hogy ha arra kényszerül, hogy ezek közt az emberek kösiött, e mellett a nő mellett, e mellett az orvos mellett és igy tovább; hazudjon. Nyilvánvalóan a szerző gondolata, - hogy jobbá tegye, erkölcsi kérdéseken keresztül nevelje „a" társadalmat, - nem ilyen módon született- meg, mint ahogy azt. átdolgoz á-s' eélozta, A hafcugot léhasága, könnyelműsége, a holna^rg''^alÓ Ъёт gö'ndolása, a veszély fe-X.nem. ismerése, szellemes lelemények jellemeik-* Ha ezt az embert olyanná teszem, hogy ez hizelgő,' nagyon előre tervez- és igy tovább, éppen, akkor válik lehetetlenné az előadás, mert akkor ütközik szinészi .játék szempontjából olyan akadályokba, hogy kénytelenek vagyunk taz ellenfeleket ugy toborozni, hogy a hiz-elgő elég veszélyes-lëhessen, Igy nehezedik el maga a probléma, egyiknek Hazug a cime', a Másiknak Hiz-elgő. •