A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 258" Bevallom őszintén, hogy a Szövetség és a Minisztérium müsorpolitikáját a fesztiválra vonatkozólag nem értem eléggé,Már tavaly sem értettem, amikor a győri társulatot megnéztem, az idén azután teljesen csődöt mondottam ebben a kérdésben. Nem adok igazat abban Kéri elvtársnőnek, hogy a színházaknak a fesztiválon legjobb produkcióikkal kell szerepelniök, de viszont a legroszszabbal sem. Tavaly a Győri Szinház szintén elég kinos helyzetbe került a fesztiválon, mint ahogy Kéri Edit is beszélt róla, azonban a tavalyi darabválasztásnak még volt egy indokolása,az,hogy egy addig még Magyarországon nem látott, uj magyar színdarabot mutattak be, amely hibáival együtt is feltétlenül alkalmas volt arra, hogy a győri társulat azzal jöjjön fel Pestre, A mostani darab előadásával azonban egyáltalán nem értek egyet több okból. Ezt a darabot már nagyon sokan látták, azt hiszem mindenki, aki meg akarta nézni, Gáspár elvtársnő beszámolójában pontosan az hiányzott, amikor a szinészek ês a szinház munkájáról beszélt, hogy nem szólt arról a nyersanyagról, amellyel a színháznak meg . kellett birkóznia, amellyel a szinháznak dolgoznia kellett

«,/ïaps./ Vannak különböző triviális és kevósbbé triviális magyar kösmon.dások arról, hogy bizonyos dolgokból nem lehet bizonyos dolgokat csinálni, /Derültség/. Es ez vonatkozik a "Csinom Palkó"-ra is elvtársak. Nagyon sokszor tapasztaltam a felszabadulás óta nagy helyesléssel, hogy régi dalmüveket, vagy régi darabokat, amelyeknek társadalmi mondanivalója a mi szempontunkból érdekes, előszedünk, a port lefújjuk róla, vagy átírjuk és eljátsszuk. Azt azonban, hogy egy uj darabot mindjárt.porral írjanak, még nem hallottam, /Taps és tetszés/» Őszintén megmondom, elvtársak, nem tudok szenvedélytelen lenni ebben a kérdésben és ne is vábjátok tőlem. Nagyon szeretem a vidéki színházat, szeretem egész színházunkat, egész munkánkat; amelyet végzünk és éppen ezért nem tudok nagyon tárgyilagos lenni, Szubjektív vagyok és igen szenvedélyesen fogok ehhez a öolögA hoz hozzászólni. Elvtársak, ez a darab nagyoti rossz darab. Meg teli mondanom, hogy egyike a legrosszabb daraboknak, amelyet valaha életemben láttam. Mint- szinész, tehát olyan ember, aki szerepek kialakításával foglalkozom, zenével pedig nem sokat, legfeljebb mint hallgató, me.g kell mondanom, hogy fogalmam sincs, hogy ha bármelyik szerepet megkaptam volna ebben a darabban, nem tudom úit csináltam volna vele, halvány fogalmam sincs. Bizonyltja Pap István esete, akiről nagyob jó véleményem van, láttam fellépni égy színdarabban, láttam, hogy nagyon jó benne és láttam most, hogy ez a szegény szerencsétlen ember ugy gondolkozott: én komikus szinész vagyok, ezt várják a nézők, ki kell tehát találnom valamit. Ki is talált valamit, de nem tudta abbahagyni, ez fî)lt a hibája. Ráült erre és csinálta a végtelenségig. Erről feltétlenül le kell szoknia Pap elvtársnak és általában a komikus azinész-eknek velem együtt. /Derültség,/ Szó volt arról, hogy a zenés műfaj kényszer, A zenés műfaj nem kényszer, a zenés műfajt nekünk nagyon komolyan kell venA - zenés műfaj nagy tömegeket mozgat meg. Amikor arra gondolunk, hogy Lenin elvtárs a legfontosabb színművészeti műfajnak a filmet jelölte meg, utána feltétlenül a zenés műfajról "kell be-