A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 194 =» A másik dolog, amelyről beszélni szeretnék az, hogy én igen nagy örömmel hallgattam ezt a vitát, de mégis van hiányérzetem. Nagyon örülök, hogy Major elvtárs meg volt hatva. Én is meghatódtan nagyon, nagyon örültem, hogy a többi elvtársak is meg voltak hatva, de őszintén megvallva, jobban örültem volna, ha a jó dolgokból több konkrétumot is elmondottak volna. Most arról beszélek, amit Solti elvtárs vetett fel és fira ire Major elvtárs felelt. A mai klasszikusok alakításáról van szó. Hiszen a szinész legfontosabb fokmérője és ismérve az, hogy a mái életet hogyan tudja ábrázolni, hiszen ezzel tudja a legjobban segíteni épülő országunkat, ezzel tudja segíteni a szó igazi értelmén ' ben vett szinészi feladatot. A mai színdarabokat éppen olyan elmélyülten kell megbírálni, mint ahogy a régi klasszikusokat bírálják. Erről mi mindannyian beszélünk is, azonban éppen itt idézem a Tűzkeresztségből Ható Ignácot: "Nem a szó, hanem a tett a számos." Én ugy érzem, hogy nagy és а!ароз vita éppen a mai színdarabnál, az Ukrajna sztyeppéin cimünél nem fejlődött ki. És itt Major elvtárs hibázott. На б ugyanazzal a lelkesedéssel vagy szenvedély ességgel elemezte volna ezt a színdarabot, mint ahogy most szenvedélyességének és szinészi nagyságának egész kitárásával mondotta el álláspontját, ha csak fele ilyen jó lett volna ez az elemzés, akkor a szó mellé már a tett is odalépett volna. De igy, azt hiszem, megmarad a szó és elmarad mellőle a tett. Most rátérek egy-két lényeges dologra a színdarabbal kapcsolatban. Az egyik az eszmei mondanivaló tisztázása. Bevallom, hogy Major elvtárs mostani felszólalása frappirozott. Nehezen tudom öszszeszedni gondolataimat, nem ésszel, hanem még csak érzéseimmel vagyok meggyőzve azokról, amiket elmondott. Mégis az az érzésem© hogy éppen ő, aki azt mondta, hogy a szindarabot korába kell visszahelyezni és nem tul aktualizálni, egy kicäit ellépett ettől a helyes irányvonaltól. Othellonak a senátus előtti magatartására gondolok. Itt az előadás nem eléggé tiszta. Jobban lehetne megmondani, hogy a szenátusnak mennyire nagy szüksége van öthellora. Itt kétségkívül. hibás a mi előadásunk, de nem értek egyet azzal, amit a második felvonásban a szigeti részről mondott< Most azt hiszem, hogy a ciprusiak ugyanugy utálják Othellot, mint a többieket. Ciprus.velencei gyarmat és nem hiszem, hogy Velencét különösképen szeretnék. Én is tanulmányoztam Sztanyiszlavszkij rehdsaefét és az az érzésem, hogy a ciphusi nép felvonultatása a szifipadön helyteleh lenne. Sztanyiszlavszkij Ugy magyarázza ezt a kérdési ай б röűdeaői példányában,.hogy két csoportra osztja a ciprusiakat* Eszerint a nemesek örömmel várják Othellot, aki a török veszély ellen megvédheti Őket, a nép azonban inkább a török hadihajót várja, mert hiszen a sziget lakói nagyrészt mohamedánok,. törökök, akik Othelloban az elnyomót látják. Azt hiszem* ez is helytelen. Major elvtárs viszont azt mondja, hogy a ciprusi nép szemében Othello éppen Velence gyarmatosítóhatalmát képviseli. Ö emberségesebb, mint Jágó, vagy a többiek, de azt hiszem, a nép szemében ugyanilyen rossz. A színdarab végéről szólva, itt is nagyon szépen és tetszetősen hangzik Major elvtárs hozzászólása. Valahogy ugy érzem, hogy igaz is, mégis egy dolgot vetek fel ezzel kapcsolatban. Ma-