A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 134 Ismerve a szolnoki Szigliegeti Szinháznak az elmúlt évad* ban sok megérdemelt nagysikerű előadását, kivánok ennek a fiatal együttesnek az elkövetkezendő évben sok sikeres munkát, /Nagy taps/, « GÁSPÁR ÉVA: Kedves Elvtársak ! Két problémához szeretnék hozzászólni, amelyről eddig nem beszéltünk és amelyről ugy érzem, hogy nagyon- nagyon fontos kérdés. Az első a jelmez-probléma a Csikóssal kapcsolatban. Kedves Elvtársak ! A jelmezproblémában is óriási fejlődés történt a vidéki színházak életében, hfc elgondoljuk azt, hogy^pár esztendővel ezelőtt még a színészek magánügye volt az, miből állítják ki a jelmezt, s ha volt egyáltalán valamilyen szempont a jelmezek előállításánál

? akkor az az volt, hogy mennyi gázsija van az illető Bzinéőznek és neki milyen ruha áll jól, - hogy ilyen pestiesen mondjam. Viszont ma már mindannyian tudjuk, hogy három nagyon fontos szempont van, amelyet figyelembe kell vennünk, ha jelmezeket készítünk. Az egyik színpadtechnikai kérdés, hogy megfelelő legyen a jelmez a színpadképben, a másik a korhüség, a harmadik a legfontosabb szempont pedig az, hogy a darab, az előadás eszmei mondanivalóját szolgálja, elősegítse, körülbelül éppen olyan fontos mértékben, mint a diszlet« Ebben a kérdésben nem tartunk még olyan messze, mint vidéki előadásaink fejlődésének egyéb kérdéseiben. Ezt láthattuk most a fesztiválon is, ahol kevés kivétellel bizony sok jelmezhibával találkoztunk. Hogy a Csikósnál maradjunk, elsősorban említem meg Karvalyné Keresztessy Mária első felvonásbeli krinolinját. Ez a krinolin - ugy mondhatnám - agg krinolin volt, ahogy azt a vidéki szabótársak műhelyeiből ismerjük és nem volt sajátos köze a szeçrîplőnő jellemzéséhez és nem volt sajátos köze ahhoz az időjáráshoz' és ahhoz a földrajzi helyhez, ahol az első felvonás lejátszódott. Nem támogatta egyáltalán eszmei mondanivalójukban a szereplőket. Gondoljuk csak el, hogy az öreg paraszt, aki mint kérelmező beállít az ő földesasszonyához, hogyan kell hogy ránézzen arre a krinolin ruhára, ö megszokta egész környezetében azt, hogy egyrészt a munka praktikus kívánalmai, másrészt a nyomor az, amely meghatározza, hogy milyen ruhákat viseljen« Most beállít földesasszonyához, akivel keveset érintkezik, messziről látja, és egy selyemmel beborított vasabroncsos fantáziaszülemény az, amiben ez az asszony Ül, óriási sonkaujjakkal és ezáltal egy egészen másfajta ember már külsőségeiben is, mint amilyen az az ember, aki szól hozzá, A színészre feltétlenül hatása van аайак, hogy - ugy mondjam - milyen maskarában látja ezt az asszonyt, A krinolinnal kapcsolatban általában meg kell emliteni azt, hogy bár krinolint több évszázadon keresztül viseltek kisebbnagyobb kihagyásokkal és ezek a krinolinok szabásban, színben, anyagban, elképzelésben, nagyságban egészen különbözőek, mégis - meg kell mondanom - nagyon kevés kivétellel a vidéki színpadon, ha krinolint, abroncsos szoknyát kell viselni, azok többnyire ogykalap alá vehetők. Itt meg kell még emlékeznem ilyen szempontból sajnos a Goldoni darab női ruháiról és meg kell emlékeznem a Csínom Palkó ruháiról, A Csikóssal kapcsolatban Karvalyné, Keresztessy Mária másik öltözetéről is említést kell tennem. Az volt az