A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

— 7 « "Mind a négyen boldogok vagyunk, s most élvezni fog­juk az őszintelelküség jutalmát. Szeretni fogjuk mindig a szép i­gazságot, okulva a mi hazugunk példáján, akit hazugságai mester­séges, becstelen és gyűlölt emberré tettek«. S'Jiogy hazugok ne le­gyünk, beszéljünk keveset, tiszteljük az igazságot, s gondoljunk mindig arra: mi lesz a dolog vége?" Közben folyik a küzdelem, a komédia,» A hazugnál "mint lenni szokott, egy hazugságból lett száz" 0 Először, mert csak igy jut előre, később, mert csak igy jut ki belőle 0 A darab tiszta jellemvig játék, persze közben a legjobb • helyzetekben gazdag, amelyne к humora .abban vari-,- hogy a. hazug jel­leme okozta zavarok hogy bontakoznak tovább mind benne, mind a kö­rülöttelevőkben! » Az átdolgozás főhibája, hogy vulgáris politizálással megváltoztatta az iró szándékát, aki kora társadalmának egy morá­lis jelensége ellen lépett fel, kinevettette, hogy kitörölje a társadalom életéből. Helyébe az átdolgozás általában a polgársá­got kritizálja. Mindenkit megkritizál, ugy hogy nem látjuk az er­dőtől, a fát, - Leliot - és nem tudunk kinek, drukkolni, nem tudunk együtt érezni és igy nem tudunk kinevetni sem. Ezért törekszik az •a 1- átdolgoz és és-a rendező is néhány olyan beerőltetett, beirt szituá­• 'Л cióra, amely nincs is a darabban, amely burleszk hatással pótol­ja, vagy egóaziti ki a darab humorát«» Az a sok betoldás, amellyel az átdolgozás célját el a­karja érni, nyújtja a darabot, túlbonyolít, sok mellékproblemával teszi zavarossá Goldoni tiszta, naiv, klasszikusan egyszerű szer­kesztését, : Nézzük meg, milyen változtatást eszközölt a főbb jel­lemeken az átdolgozása" Lelio: a hazug, aki szeret hazudni, ez az életeleme, ezzel szárnyal előre, de pz a veszte is é'si cssrk ez le­het a megmentője, ebbe kapaszkodik, de ez csak'levegő, tehát igy 4 elbukik. Tudja-e' vájjon magáról, hogy ő egy ártalmas, társadalom­— ellenes valaki, aki tudatosan csap be mindenkit, hogy'hasznot huz­zon, és ezzel hátráltatja az emberek közötti megértést* Megvan-e ... a véleménye magáról, mint. például Jágénak és Ítéletet mond-e ön­. / maga felett? - ч ... Az eredeti darabban nem. Vígjátéki figura, aki inkább nevetséges, mint gyűlöletes, aki kezdetben' kalandos szellemével magával ragad, akiben biznak, - még Ottavio is, aki pedig már régtől ismeri - és aki a darab folyamán kerül saját kivetett há­ló jába # és mi mind jebban nevetjük vergődését, mig végül harsogó nevetésünktől kisérve semmisül meg®­Az átdolgozás csucshibája, hogy Leliot az- első percben leleplezi, dllenszehvessé teszi, ezzel egész környezetét, a leá­nyokát, akik beleszeretnek, Ott áviot,-apját, aki hisz neki, le­hetetlenné teszi. Majd а II, felvonás' végőre önmagát elitélő,-a hazugságot mint világvisszatartó erőt örökké fenntartani akaró go­nosztevővé változtatja, a végé n mint ilyet ;..a karneválózó néppel - s ez. a beirt jelenet - tragikus körülmények között kiüztti, . .. Nézzünk meg néhány szövegváltoztatást $ ami ezt lehat6­»üh vé tette, • • • '/•"• '•' ....'."'' Lelio az bredeti darabtól eltérően már azéI* felvonás elején igy kezdi: ••' •' • -

Next

/
Thumbnails
Contents