Hevesi Sándor: Elzevir; Q 8868

/Andersen/s Magda: Andersen: Magda: Andersen : Magda: Andersen : Magda: Andersen: Magda: Andersen : Magda : Andersen: Magda: Andersen : - 5o viszontlátásra. /Kálmán elrobog; szünet./ Sztranszky egész csomó Hungaricát ajánl. Összeírtam a lajstromot, az árakkal együtt. Köszönöm. A Borsos-féle könyvtár eladó. Mikor nézi meg? szerencsétlen ember! Hát mégis eladja? Pedig kölcsönt ajánlottam neki. Magának jobb, ha megveheti. Igaz, igaz, de olyan szomorú, amikor széthordanak egy könyvtárat. Olyan mint a halál. Volt - nincs. Mátyás király könyvtárát négyszáz esztendővel ezelőtt hordták széjjel és a buda várban azóta sincs könyvtár... /kissé akadozva, de azért még mindig hivatalos hangon/ Eb, és mi lesz a báró ur Elzevirjével? Kinek az SlzevÍrjével? /most már alig birja megőrizni a hivatalos hangot/ A Pâtissier Françaisvel? Nem eladó, /Szünet./ Az a könyv már másé. /nem érti/ Másé? /Szünet./ Magda kisasszony... Tudja-e, hogy elmúlt három hét a próbaidőből? Tudom. Es Andersen ur megvan velem elégedve? Most ugy-e tréfál? Csak rá kell nézni a boltra: teljesen megváltozott. Csak rá kell nézni a gazdára: teljesen megváltozott. Emlékszik, három héttel ezelőtt azt mondta erről a boltról, hogy muzeum... meg boszorkánykonyha. Igaza volt. De a maga keze nyomán ezek a régi, furcsa dolgok mind megelevenedtek, - ez e rideg, magános hely olyan kedvessé, olyan meleggé vált, mint egy otthon... /Kiveszi zsebéből az Klzevirt./ És ezt ennek a drága kis könyvnek köszönhetem, amelyet azóta fenn őriztem a lakásomon.... A vén bárónak igaza volt, ugy őriztem, mint zálogot. Egyszer már odaadtam önkénytelenül, mert amikor maga betévedt