Hevesi Sándor: Elzevir; Q 8868

> 48 ­Nem hagyná abba egy pillanatig az Írást? /abbahagyja, Kálmán elkapja előle az Írást és a köny­vet is, amely előtte feküdt/ No de ez már ­Hiszen ez nem számla! Latin feladvány, - latin ol­vasókönyv, ». Hát maga latinul tanul? Tudok franciául, németül, angolul, jelenlegi munka­körömben illő, hogy egy holt nyelvet is tudjak. /a könyvet nézi/ Amint látom, ez nem magántaculásra való könyv. Nem magántanulok. Van tanárom. ügy? És nekem erről egy szót sem szóltak. 3e maga, ­se ő. Nodier ur felajánlotta, hogy szívesen tanit. Én ezt nem fogadhattam el. De azért mindennap kihallgat. És Andersen nem hallgatja ki? Nem értem. Hogy Andersen nem hallgatja-e ki Eikárdot, amikor Rikárd kihallgatja magát? Démon! Démon? Polyglott démon! Ne izetlenkedjék. A latin órákon Andersen ur is részt­vesz. Mindig jelen van. Melyiket szereti? Szégyellje magát! Nem tudja elképzelni, hogy egy tisztességes leány meglehet két tisztességes férfi között, anélkül, hogy... Bármelyiküknek is tisztességtelen szándékai volnának. Nagyon is el tudom képzelni. Akkor hát melyikhez akar feleségül menni? /nem felel/ Én nem a filozófust féltem. Az ilyen himnemü csipke­rózsáikat, akik a betüvadonban alusznak, igazán csak egy női démon pofozhatja életre. Csakhogy itt más is van, édes Démon kisasszony. 3gy harmadik, egy ár­tatlan ember, egy nagy gyerek, aki április Зо-án még azt hitte magáról, hogy megöregedett, aki már husz

Next

/
Thumbnails
Contents