Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné; Q 8158

3 ö burnke; Miért fokozták le? Iván: Megszöktem.

Hem akartam a magyarok ellen harcolni.Anyám magyar volt. Lenke: Magyar volt az édesanyja? Iván: / mosolyog/ Rossz nyomon vénkisasszony.Ezt a hasonlóságot, anyámmal nem lehet megmagyarázni.Az ért történetem az,hogy a szentpétervári osztrák-magyar követségen szolgált valaha báró Sármezey nevU követségi tanácsos.Magyar ember.Ennek a leányát elvette apám Rcsztovszkij IIija,gárdátiszt.Ebből & házasságból születtem én.Apámat nem ismertem soha.egyéves voltam, mikor meghalt.Anyám nevelt fel.Ebből megértheti kisaszszony,hogy ilyen jól tudok magyarul.Az iskoláimat oroszul végeztem.Oroszul gondolkozom.Orosz iró vagyok. Lenke: Ez a hasonlóság mégsem lehet véletlen.Hiszen ez a maga arcképe. Iván: Én tudom,hog^y mért. Lenke: Miért? Iván: Hem lehet másként

»mint hogy ez nemcsak a kisasszony dédapja, hanem az enyém is. Lenke: Micsoda? Iván: Anyám gyakran mesélgetett nekem az apám származásáról.Apám nagyapja magyar ember volt,aki 49-ben került ki Szibériába. Lenke: Várjon csak,kérem,

Hem tudom követni.Tart

sunk rendet.Ki volt az a magyar ember? Iván:: Bocsánat,kisasszony.Kérhetek valamit? Lenke: Hogyne tessék. Iván: Egy papiruszt, egy cigarettát,ugy jobban tudok beszélni. Lenke: Bocsánat//,hogy eddig nem kináltam meg. / kinálja tűzzel is/ Iván: /rágyújt/ Szpaszivó.Köszönöm. Lenke: Öljön le kérem és beszéljen/leülnek/ Iván: Szóval kezdődik a történet a szibériai magyarral, A dédapám megházasodott,elvett egy szibériai parasztlányt.Született egy kislánya,akinek a családi hagyomány szerint gyönyörű