Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

- 85 SZINÉ3ZK2DÉS A

2 ÉLETBEN. Társulat összeállítására semmi lehetőségünk nem volt, ezért előadást rendezni nem tudtunk. Elhatároztuk hát - két nővérem, a barátom é3 én -, hogy csak magunknak, a gyakorlás kedvéért próbálni kezdünk valamit. A választás két franciából fordított énekes bohózatra esett: A gyengéd hur

ra és Az asszony titká

ra. Minthogy addigra már minden európai nagyságot megnézhettünk, ízlésünk kifinomult és művészi törekvéseink igényesebbek lettek. Színpadi és színészi terveink felülmúlták lehetőségeinket és eszközeinket. Valóban mit is csinálhattunk helyes szinésztechnika nélkül, pontos ismeretek nélkül, amikor még anyagunk sem volt díszletekre és jelmezekre? Hiszen a szülőktől, testvérektől és ismerősöktől kapott ruhákén kan kivül, kikunyerált - kiszolgált ékszereken, szalagokon, gombokon, kis uszályokon és egyéb diszeken kivül semmink se volt, egyáltalán semmink. Akár akartuk, akár nem, a jelmezek és a rendezés pompáját művészi ötletekkel, eredetiséggel és az anyag szokatlan kezelésével kellett pótolnunk. Feltétlenül szükségünk volt rendezőre is. Minthogy nem volt, viszont szenvedélyesen játszani akartunk, egyikünknek el kellett vállalnia a rendező munkáját. Maga az élet kényszeritett rá, hogy tanuljunk és Hogyan változtassuk az egyszerű énekes bohózatot rendkívüli, pikáns, francia szellemű színdarabbá? Az első bohózat cselekménye iga,ón primitiv volt: két diák két grizettbe szerelmes és keresik a lányokban azt a gyengéd - érzékeny hurt, amelyet meg-