Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

- 69 ­akik még itt élnek közöttünk, mint A.J.Jusin, meg mások, és akik velem együtt kezdték szinészi pályájukat. Egyetlen kortárs szi­nésznőt kivánok kiemelni közülük, hogy megmutassam, mit jelentett számomra. Jermolovára gondolok. Marija Nyikolajevna Jermolova! Ez a név az orosz szinház egész korszakát jelenti; a mi nemzedékünk számára azonban a nőiesség, a szépség és erő szimbóluma, a lendület, az őszinte egyszerség és reménység szimbóluma. Rendkivüli adottságokkal ren­delkezik. Zseniálisan finom érzésű, magával ragadóan tempera­mentumos, rendkivül érzékeny és kimeríthetetlen lelki mélységekkel rendelkeziEgyáltalán nem karakterszinésznő, csaknem soha el nem hagyta Moszkvát, egy fél évszázadon át majd minden este szinpadon volt, önmagéból hatott, önmagát ábrázolta. És mégis Jermolova min­den szerepében valami uj, sajátos lelki alkatot mutatott be, min­dig mást, mint az előző szerepében, sosem olyat, amit másoknál lát­hattunk. * A Jermolova megformálta szerepek saját - önálló életet élnek az emlékezetünkben, jóllehet egy és ugyanazon organi­kus anyagból; erőteljes lelki egyéniségéből született. Jermolovával ellentétben, a vele egytipusu színész­nőknek csak a saját egyéniségük emlékét őrizzük emlékezetünkben, nem pedig az egymásra és a megteremtőikre hasonlitó szerepeikét. láaN.Jermolova számtalan és belsőleg teljesen külön­böző szerepét mindig ugyanazokkal a Jermolovára sajátos eszközökkel formálta meg, a Jermolovára tipikus nagy mozdulatokkal, heves szea-

Next

/
Thumbnails
Contents