Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

- 43 Ideális volt rá mind zenei, mind drámai tekintetben. Ezt a szerepet sok éven át /igenis, éveken át!/ olyan zsenik segítségével tanulta, mint maga Verdi és az aggastyán Tomaso Salvini. Az előbbi zeneileg, az utőbbi drámai szempontból instruálta. Jó lenne, ha a fiatal művészek átélnék egyszer, milyen eredményekhez segíthet a munka, a technika és az igaz művészet. Tamagno nemcsak azért volt felülmúlhatatlan ebben a szerepben, mert két zseni tanította rá, hanem az istenadta temperamentuma, őszintesége és elfogulatlansága miatt is. Tanítói, a technika mesterei értettek hozzá, hogy megnyissák s lelke képescégeinek a lényegét. Önmagából kiindulva mit sem tudott volna kezdeni a lényével. Verdi és Salvini, a szerep eljátszására tartolták qieg, nem peuig a színész művészetének megértésére és tökéletes tudására. Azért beszélek ezekről az emlékekről, mert könyvem második része szempontjából fontosnak tartom őket, azta akarom, hogy a néző velem együtt élje ót a hang, a zene, a ritmus területéről szerzett benyomásaimat • Az idők folvamón művészi életemben és munkámban egyre nagyobb a jelentőségük. Ezt csak nemrég tapasztaltam, művészi tevékenységemnek immár a végefelé. Felfogtam ezeknek az elementáris benyomásoknak a jelentőségét az én számomra. Ezek a benyomásuk ösztökéltek, amikor nemrégiben nekikezdtem a hang, a hangiskolázás, a hangnemesités, a dikció, a ritmikus zenei intonáció tanulmányozásához, a magánhangzók, a mássalhangzók, a szó és a mondat lelkileg történő megérzésének és a monológnak a tanulmányozásához. Természetesen csak annyiban, amennyiben a szakmánkat érint . De erről az adott időben majd bővebben; zenei élményeim egyelőre csak