Dr. Hevesi Sándor: Bulyovszky Lilla; Q 6013

- 46 ­9. Tízkor indult a hajó s a hölgyeknek ópp csak annyi t idejük maradt, hogy fölkelhessenek, felöltözködhessenek s el­fogyaszthassák a reggelijüket. Hihetetlen, hogy milyen varázsa volt rám nézve en- » nek az utazásnak. Először életemben voltam ebben a különös a helyzetben. Bizalmasa egy nőnek, a nélkül, hogy az enyém lett volna - barátja anélkül, hogy szerelem lett volna köztünk. Reggelire kévét kaptunk tejföllel, vagyis cikóriát tejjel. Kitűnő vajat s olyan fehér teritéket, a minőt később oroszországi utazásom alatt sokszor láttam álmomban, de annál ritkábban a valóságban. A fogadóban hallhattuk a kongatást a hajóról, amely > körülbelül ötszáz lépésnyire horgonyzott, a Rajna baloldalán. Az első jeladás abban a pillanatban történt, a mikor bevégez­tük a reggelinket. Még teljes félóránk volt, de a hölgyek mielőbb a hajón akartak lenni,, hogy jó helyet kapjanak. Gyorsan telt a nap, mint egy kurta óra, itt volt az este minden bájával, pirosló visszfényével a Rajna vizében, fekete pontjaival az égbolton^ amit semmiféle festmény nem tud visszaadni, azzal az édesbús szomorúsággal, a mely a közeli elmúlás gondolatait borítja a lélekre, az érzelmeknek azzal a csudálatos zűrzavaréval, a mely eltölti az embert, a mikor a homály küzdeni kezd a sötétséggel, attól a pillanattól kezd­ve, a mikor feltűnik az a csillag, a melyet este Vánusnak és reggel Lucifernek hívnak, Végre egy.szikrázó pont tünt fel előttünk: Mainz. A bécsi asszonynak itt búcsúznia kellett tőlünk. Este tizkor értünk Mainzba. Tíz perccel később mér asztalnál ültünk és teát ittunk, a mely ital - hála az an­goloknak - már nagyon elterjedt. A nők, mint Koblenzban, itt is két ágyas szobát rendeltek s az én szobám közel esett hcz­— -*á1uk.

Next

/
Thumbnails
Contents