Dr. Hevesi Sándor: Bulyovszky Lilla; Q 6013

- 20 ­szerre hire járt, hogy nugy hajba aerült, valakinek az al­jassága következtében,- BŐt hogy kénytelen volt elhagyni Belgiumot, Anyjával együtt utazott ex Németereságba s Ham­burgban a két nő a legnagyobb nélkülözések között élt, a mi­kor egy napon Madame Pleyei egy zongoraráktár előtt ment elj mintha zongorát akart volna venni, 'Lelépett az üzletbe,olyan vágyat érzett egy kit zené; után. Leült a zongora me-'xé és megható ét megrázó han­gokat csalt ki belőle. A kereskedő, a ki nem ismerte, közön­séges vevőt látott bonne, egyre nagyobb figyelemmel hallgat­ta és végül odalépett a zongorához. Madame Pleyei nem valami ismert darabot játszott, hanem rögtönzött s ezekben a rögtönzött dallamokban benne volt az ő hárem havi szenvedése, csalódott szerelme, füstbe­ment reménye, szomorú számkivetettsége s benne volt a nyo­mor, sőt az éhség is, a mely néha ugy marcangolta, mint a aaßkeselyü, - Kicsoda ön és mit tehetek őrért? - kérdezte a kereskedő. Madame pleyei könnybeborult szemről elmondott neki mindent. A kereskedő azzal vigasztalta, hegy a szenvedés nehéz, de nagyszerű iskolája is a tehetségnek, a melynek igy nyilik meg az utja a hírhez, dicsőséghez és a vagyonhoz. Madame Pleyol kételkedett magában, de a kereskedő a legjobb hangszerét vitette a nő IcLácáro s folyton sürgette, hogy adjon hangversenyt. Hangversenyt? ó? - aki még egy nappal előbb azt 39m tudta, van-e ehhez tehetsége? A férfi nem tágított, jót állt mindenért, magára vállalt minden költséget, ügy hegy Mari= kénytelen volt el­határozni magát. ő is Marie volt, mint Mali crm cb Dorv&l. Én meg-

Next

/
Thumbnails
Contents