Az istenek nem segítenek; Q 5986

- зв Péteri Pál: Péteri pu» Péter: P I : Péter: Pi I I Péteri Pl: Pétert La ahelyett, hoqy becsi n Itat« volna *

0 gem, ahogy azt e te kla nalvkn elképzelted ma adnak, épp az ellenkezőjét eredményezte a játék. Minket ugyanis egészen fából faragtak, öcsikém... /Uh. Ilgst és majdnem szórakozva fürkészi öccsét/.», Emlékszel arra a bulldogra? /Tudja rögtön, hogy miről van szó., de adja a tudat lant/: em emlékszem. Tucod, hogy utalom a kuty kat. к viszonozzák ezt e nemes *rzést. Oe te persze nagyon is jól emlékszel r ö . /hl sztér |ki$an/ tie»« emlékezem!! Hét én megint eszedbe juttatom. /menéféI ben/ A iáazoIgája! ke siess, időnk van elég. És a Pau In «ég nincn idehaza. Csak neu» térsz nyugovóra Paulácske nélkül... Szóval az a bulldog? üyönyörü all at volt. Hányingere, volt t I«. Cz az! Most fején találta» e szeget. Hányingered volt tőle. A gyávaságtól. '-S azt gonooltőd, ho ,y ökör vagyok, amikor minden reggel énként jelentkezten, hogy süteményért megyek a pékségbe. Teneked mindig volt valami ügyen kifogásod és én kuncogva fI gye Ite«, hogy hogyan trottyolod magad be. Azt mondtam: Pali, mutasd mag, hogy kl a legény a gáton. Nekem som volt u.jyanls fütyuIhetnéken, mikor elmentem amellett az 4rMe mellett, re neu hagyhattam csak ugy a dolgot. És már akkor is több aütnivalóm volt, mint reked, ín azt с bulldogot megszelídítette» és rövidesen a kezemből falta a ^kockacukrot. C< ak a .noma пел tudta elképzelni, hoqy hova tűnik a sok cukor. De elég volt csak elsuttognl a »»eved és а kutyus olyan harciasan morgott, mint azef tt... No látod... Te fenyegetéseket dug.Jostál az asztalomra é% én azt mondogettam ma.5 mbanx Péter, tautaed meg/ neki, hogy kl a férfi a talpán... Akkor kezdődött ez a játék és ma éjszaka b fejezzük. Semmit se fejezünk be. ««5313*1 fojrzzuk be я kileér I«telnket. Ы aludni . /Megy a lépc•« fel»:./ , » _ ^jnt valami bábut megrangat/utánaugrlk. eelUnrL ,

лЬ

Оей én IdeheMT ja és a karosszékbe vágja/ Neu mész te e*hov